Kialakult a végleges szakmai program a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciáján, amely iránt óriási az érdeklődés, és telt házat hirdetünk. Jelentkezzen a várólistánkra itt! Az eseményen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának egyik rangos szakértője, és a magyar Energiaügyi Minisztérium államtitkára is előad.
A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.
A húsvéti hosszú hétvégén három egymást követő napon is negatív áramárak alakultak ki a magyar áramtőzsdén, és az előtte lévő napokban is többször nulla közeli árakat láthattunk – figyelt fel a Portfolio a helyzetre, ami nagyon komoly megtérülési kérdéseket feszeget a meglévő naperőművek tulajdonosai, illetve a tervezett projektek beruházói körében. Ezekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, amelyről további részletek itt érhetők el.
Az ADEX, Közép- és Dél-kelet Európai Energiatőzsdéhez történő csatlakozással bővíti villamosenergia kereskedési szolgáltatásait a BSP SouthPool Energy Exchange, a SEEPEX és a HUPX Szlovéniában, Szerbiában és Magyarországon.
Szerdán két nagy magyarországi naperőmű beruházásról is bejelentés érkezett: az egyik projekt mögött egy portugál fejlesztőcég áll, a másikhoz pedig egy spanyol cég szállít napelem állványokat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe. Frissítés! Az 57 MW-os naperőmű projekt finanszírozási kereteiről közleményt is kiadott az UniCredit Bank, ebből többek között az derült ki, hogy Királyegyházán épül az erőmű. A naperőművek terjedéséről, a zöld energia beszerzéséről és elosztásáról és szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A Közép- és Kelet-Európai országok által a földgázimport-infrastruktúrában tervezett kapacitásbővítés mértéke meghaladja az orosz gáz helyettesítéséhez szükségesnek tartott fejlesztéseket. Ha a régió földgázpolitikája továbbra is ezen az úton halad tovább, akkor - elsősorban az LNG-infrastruktúra túlzott fejlesztésével - egyfajta kényszerpályájába zárhatja magát a földgáz melletti szükségtelenül szoros elköteleződésével, ami több szempontból is problémás lehet, áll egy új jelentésben.
Az utóbbi években megszokottnál is jóval melegebb időjárás mellett folytatódott a hazai áramfogyasztás növekedése februárban. A magyarországi energiafelhasználás alakulásáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Erős szakmai programmal, és nagy nevekkel rendezzük meg egy hónap múlva a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciánkat, egy új, egésznapos rendezvényünket. Az április 11-i esemény tervezett programja, illetve az előadók és a panelbeszélgetők köre már majdnem teljes, és óriási az érdeklődés a rendezvény irányt. Regisztráljon itt, és jöjjön el, hogy megismerhesse a legfrissebb energiabeszerzési, energiaoptimalizálási, energiahatékonysági és zöld energia beszerzési, elosztási lehetőségeket, illetve megoldásokat!
Március 6-án az EIT InnoEnergy elindítja a nagy energiatároló rendszerek (ESS) létrehozására és működtetésére összpontosító páneurópai vállalatát, a Repono-t - ezzel az a célja, hogy egységesítse és felgyorsítsa az energiatároló rendszerek telepítését Európában. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a beruházással lehetőség nyílik a jövőben a megújuló forrásból származó gigawattórányi többlet villamos energia tárolására, csökkentve az áramkimaradások kockázatát, kiegyenlítve az energiaárakat és biztosítva a 24 órás kiegyensúlyozott, tiszta energiaellátást a kontinensen. 2030-ra a Repono szeretne 10 százalékos részesedést szerezni az 1 terawattóra (TWh) méretű európai villamosenergia piacon.
A kifejezetten jól sikerült negyedik negyedéves gyorsjelentést követően elkészítette frissített elemzését a vállalatok követő MBH bank elemzője. A szakértő kiemeli, hogy a legutóbbi értékelésük óta sok körülmény megváltozott, ezért felülvizsgálják a 12 havi árfolyam-várakozást.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Rekord ütemben, 10,4 GW-tal nőtt 2023-ban a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (cPPA) volumene a 2022-es 6,7 GW növekedési ütemről, és néhány ágazat, illetve vállalkozás viszi a prímet, közben Magyarország is felkerült a „térképre” – derült ki a RE-Source Platform PPA ügyleteket követő adatbázisából. A cPPA-król, a villamosenergia beszerzési tendenciákról és árakról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek: